Babazene


Kodály Zoltán 1948-ban Párizsban egy művészetnevelési gyermeknapi konferencián mondta: “Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel… Ezért ma még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése.”

A magzat méhen belüli ritmus és zenei érzékenysége bizonyított, édesanyja szívhangjának ritmusa, “ringató” járásának üteme mind-mind hatással vannak rá. Az éneklő, dúdoló, mesélő, táncoló-ritmikusan mozgó mama gyermekének hallási érzékenységét, érzelmi kiegyensúlyozottságát növelheti, későbbi beszédfejlődésének felgyorsulását, intenzívebb interakciót is elérhet. Michele Clements audiológus vizsgálatai szerint a  magzatok a hallott “konzervzenére” is reagálnak, Vivaldi és Mozart egyes művei a legmegnyugtatóbbak számukra, Beethoven, Brahms és a rockzene legtöbbje átmenetileg hiperaktívvá teszik őket (rugdalóznak). Összegyűjtöttem az érdeklődő kismamáknak ajánló jegyzék formájában zenei gyűjteményünkben található és kölcsönözhető baba-mama zenéket, katt érte: Babazene : ajánló jegyzék.

Olvasnivaló:

Urbánné Varga Katalin: A zene – mint ősi nyelv – szerepe és lehetőségei a kommunikációban. (In: Beszédgyógyítás. 1999. 1-2. p. 55-66.)
Bagdy Emőke: Hangzás, mozgás, ritmus: a muzikalitás lelki szerveződésének méhen belüli gyökerei. (In: Hang és lélek : új utak a zene és társadalom kapcsolatában : Zenei Nevelési Konferencia, 2002. [Budapest] : M. Zenei Tanács, 2002, p. 43-51.)
Raffai Jenő: Megfogantam, tehát vagyok : párbeszéd a babával az anyaméhben (Budapest : Útmutató Tanácsadó és Kiadó Kft., 1999)
Hans-Helmut Decker-Voigt: Zenével az életbe : a hangok szerepe a várandósság idején és kisgyermekkorban (Budapest : Medicina, 2004)

Hallgatnivaló:

Bár a Mozart-effektust cáfolták, magamon teszteltem ezt a két órát: Two hours of MOZART for Baby.

Hozzászólás