AIBM Magyar Nemzeti Csoport és MKE Zenei Könyvtárosok Szervezete a Müpában


Az AIBM Magyar Nemzeti Csoportja 2014. 10. 29-én tartotta ülését az MKE Zenei Könyvtárosok Szervezetével közösen egy csodálatos helyszínen, a Művészetek Palotájában a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár vendégeként.

Teljesen lenyűgözött a helyszín, még sosem jártam a Művészetek Palotájában, modern, szemkápráztató és elbeszélések szerint akusztikája páratlan (ezt majd egyszer le fogom tesztelni). A bejáratnál vendéglátónk Kaizinger Rita, a Kottatár vezetője várt és elkalauzolt minket a – 112-es terembe, ahol tömör raktár formájában megtekinthettük a kottákat, szemünkbe először a brutális tűzoltókészülékek ötlöttek, amin nem kell csodálkoznunk (lenyűgöztek valamennyiünket), hiszen páratlan, pótolhatatlan értékek kaptak itt helyet.

Kaizinger Rita bemutatta a Kottatárat

2006-tól az UNICEF magyarországi jószolgálati nagyköveteként működő Nemzeti Filharmonikus Zenekar története 1923-ban kezdődött, amikor megalakult a Székesfővárosi Zenekar, mely hamarosan Budapest zenei életének egyik központja lett, a Nemzeti Énekkar pedig Állami Énekkar néven 1986-ban jött létre, melynek magját a Magyar Állami Népi Együttes énekkara alkotta. 1952-ben kormányrendelet hozta létre az Országos Filharmóniát, melynek feladatául az ország hangversenyéletének megszervezését, az ifjúság iskolán kívüli zenei nevelését, a klasszikus zeneirodalom, a magyar és kortárs szerzők műveinek magas szintű tolmácsolását, valamint rangos hazai és külföldi együttesek, szólisták, foglalkoztatását jelölte ki. Ennek a feladatnak ellátásához rendelte hozzá a Székesfővárosi Zenekar alapjain szerveződő zenekart, új nevén: Magyar Állami Hangversenyzenekart. Mivel a zenekar munkaeszköze a kotta – így megalapította a Kottatárat is, melynek feladata nemcsak az ÁHZ kottaellátása volt, hanem az OF által az egész országban rendezett hangversenyek kottaellátása is.

A Kottatár mai egyedülálló helyzete éppen ebből a feladat ellátásból következett: a kottatári állományt a mindenkori hangversenyélethez kellett igazítani, így ez lett az ország egyetlen hangversenyéletre szakosodott szakmai műhelye, s az Országos Filharmónia jogutódaként 1998-ban megalakult a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár. A kb. 13 ezer darabos Kottatár biztosítja a Filharmonikus Zenekar és Énekkar hangversenyeinek kottaigényét (saját, zárolt kottatára van, mely az alaprepertoárt képviseli és a saját, ill. a karmesterek utasításait tartalmazza, ez nem kölcsönözhető) és országos ellátási kötelezettsége is van, rendelkezésére áll minden jogi háttérrel rendelkező együttesnek, zeneiskolának, énekkarnak, valamint szólistának /forrás és elérhetőségek: www.filharmonikusok.hu/kottatar/.

Innen fellifteztünk az ötödik emeleten található próbatermekhez, ahol az egyikben kezdetét vette az AIBM Magyar Nemzeti Csoport és MKE Zenei Könyvtárosok Szervezete közös programja. Gulyásné Somogyi Klára, az MKE Zenei Könyvtárosok Szervezete elnökének szavaival és néma tisztelgéssel megemlékeztünk a nemrég tragikus hirtelenséggel elhunyt Cseriné Szilágyi Erzsébetről, aki az MKE Zenei Szekció vezetőségi tagja, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár zenei gyűjteményének könyvtárosa volt s az idei vándorgyűlésen vette át a Magyar Könyvtárosok Egyesületének emlékérmét:

Cseriné Szilágyi Erzsébet, Fehér Miklós, Gulyásné Somogyi Klára (fotó: Könyvtárvilág)

Mit éreztem, amikor megkaptam? Csodálkoztam, hiszen azt gondolom, hogy semmi különlegeset nem tettem, csak a feladatomat láttam, látom el. Természetesen nagyon jól esett az elismerés, és mi tagadás, büszke is voltam, amikor ott álltam a kollégák előtt, és hallgattam a laudációt. Akkor gondolkoztam el, hogy valóban sok dolgot végeztem az elmúlt évtizedekben. Kollégáktól kapni elismerést mindig értékes. Köszönöm az eddigi összes munkahelyi vezetőmnek, és kollégámnak, hogy lehetővé tették a programokon való részvételt, és adott esetben helytálltak a munkában, amikor hivatalos programon voltam.
Arra vagyok büszke, hogy megadatott az, hogy az lehet a munkám, amit nagyon szeretek. Könyvek és zene, ezek csodálatos dolgok. Együtt különösen. Ha még segíteni is tudok az érdeklődőknek, az még ráadás öröm. Azon még nem gondolkoztam, hogyan befolyásol a kitüntetés. Dogozom tovább az Egyesületben is, amíg bizalmat szavaznak a kollégák, és a Zenei Gyűjteményben is, amíg lehetőségem van rá. Úgy érzem, hogy nagyon jó volt hallani, hogy a Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének dolgozója. És hogy ez a dolgozó én voltam…” /forrás: Könyvtárvilág/. Emlékét kegyelettel megőrizzük.

Napirenden kívül felköszöntöttük a mindig víg kedélyű, örökifjú Székely András zenetörténészt 85. szülinapja alkalmából és megemlékeztünk Barth Márta zenetanár 80. születésnapjáról, aki a zeneiskolai könyvtárosokat képviselte a szekció vezetőségében.

Gulyásné Somogyi Klára és Gócza Julianna

A szót Gócza Julianna az AIBM Magyar Nemzeti Csoport elnöke vette át, aki Mikusi Balázzsal és Kaizinger Ritával felváltva beszámolt az IAML 2014-es antwerpeni konferenciájáról, a két tanácsülésen s a nemzeti tagozatok kerekasztal beszélgetésén és a közgyűlésen elhangzottakról, majd összefoglalót hallhattunk a RILM és RISM hírekről. Az IAML-nek 1736 tagja van (intézmény ill. egyéni) 50 országból, 24 nemzeti tagozattal (az angol és német tagozat immáron 60 éves, míg a lengyel 50 éves, őket nemzeti csoportunk külön levélben köszöntött). A Tanácsülés mindig 3 beszámolóval – elnök, főtitkár, kincstárnok – kezdődik: Barbara Dobbs Mackenzie összefoglalta az elmúlt év nagyobb eseményeit, Pia Shekhter a főtitkári teendőkről beszélt, majd elmondta, hogy 4 éves főtitkári megbízása lejárt, a tanács 2 évre meghosszabbította őt ebben a posztban, Thomas Kalk pénzügyi összefoglalója után megszavazták a 2016-os tagdíjat (intézményeknek 68 €, egyéni tagoknak 41 €).

Mikusi Balázs

A szakmai ágazatok, bizottságok, munkacsoportok vezetői, valamint az R projektek vezetői is számot adnak munkájukról, megújul a szervezeti és működési szabályzat, új bizottságok alakultak (Advocacy Committee, Membership Committee, Conference Committee) és minden szakmai ágazat vezetősége megújult, most lejáró első ciklusa után Mikusi Balázs ismét jelölt volt a Bibliográfiai Bizottság alelnöki posztjára, amit egyhangú szavazással 3 évre ismét megkapott, gratulálunk! 🙂

A szervezet lapja, azaz a Fontes Artis Musicae új szerkesztője 2016-tól Jim Cassaro lesz, a következő konferencia helyszíne 2015-ben New York, téma: Music research in the digital age, 2016-ban pedig Róma. /forrás: Gócza Julianna/

A beszámolók, összefoglalók után követezett a legjobb rész, amikor aktuális kérdésekről tudtunk beszélgetni a rég nem látott kedves kollégákkal. Nagy öröm volt találkozni szeretett Nida Judit érdi kolléganőmmel, aztán a debreceni Grégász Mikivel, aki rögtön egy mongol folk-rock zenekarra és egy érdekes könyvre hívta fel a figyelmem, gratulálhattunk Mikusi Balázsnak is, aki a szenzációs Mozart autográfra bukkant. Tele élménnyel jöhettem ismét haza.

Nida Judit és Zsoldos Marianna

Innen üdvözöljük Jennifer Wardot, Julika hívta fel a figyelmem a konferencián elhangzott fantasztikus előadására a RISM és a közösségi média kapcsolatáról, s aki figyelemmel kíséri a Hangtárnokot is (kaptam egy nagyon jó ötletet, amit később megvalósítok).

Fotók

3 hozzászólás

  1. Ennyi élmény, micsoda feltöltődések, “Molyos-találkozó”, MÜPA, ez igen, kedves Trinity!
    Szóval jövőre ezek szerint New York városába repülsz majd, 2016-ban meg Rómába? 🙂

Hozzászólás