Híres könyvtárosok


Az alexandriai könyvtár

A Könyvtárosok Világnapja volt április 14-én, ez adta az apropót, hogy a teljesség igénye nélkül összegyűjtsek pár híres, sőt hírhedt embert, aki életének valamelyik szakaszában könyvtárosként tevékenykedett. Kevesen tudják, hogy Mao Ce-tung a pekingi egyetem segédkönyvtárosa volt, vagy épp J. Edgar Hoover az FBI igazgatója 1919-ig a Library of Congress-ben dolgozott, Péter Gábor az ÁVO, ÁVH vezetője nyugdíjazásáig könyvtárosként kereste a kenyerét (kösz Árpád!), közismertebb tény nálunk Zalatnay Cini börtön könyvtárossága vagy Zámbó Krisztián közmunkája a dunavarsányi könyvtárban. Nézzük inkább azokat, akikre büszkék vagyunk. Kezdjük a sort védőszentünkkel: Szent Lőrinc  (? – Róma, 258. augusztus 10.?) a katolikus egyház leginkább tisztelt szentjeinek egyike, számos hivatás mellett a könyvtárosok védőszentje is, mivel az Egyház könyveinek is ő volt a gondviselője, szegény kegyetlen halált szenvedett, rostélyon sütötték meg. (via). Olyan szerencsés hivatás a miénk, hogy van egy másik védőszentünk is: Szent Jeromos (Kr. u. 349-419), nagyon sokat olvasott, Szent Ágoston szerint minden megírt könyvet elolvasott. (via, köszi oross!). Visszaugorva a régmúltra, az alexandriai könyvtár az ókori világ legnagyobb könyvtára volt és legismertebb könyvtárosa kürénei Kallimakhosz (i.e. 4-3. sz.). Kallimakhosz állította össze a százhúsz tekercsből álló Pinakest, azaz a könyvtár részletes katalógusát. Tudományos tevékenysége mellett elismert költő is volt. (via)

Gottfried Wilhelm Leibniz

Gottfried Wilhelm Leibniz (Lipcse, 1646. július 1. – Hannover, 1716. november 14.) polihisztor, jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus egyszerre. Nagy Frigyes azt mondta róla: „önmagában egy akadémia”. 1676-ban visszatért a Német-római Birodalomba és János Frigyes braunschweig-lüneburgi és hannoveri herceg mellett volt könyvtáros és tanácsadó. 1691-től kezdve a wolfenbütteli könyvtár is az ő felügyelete alá került. (via)

Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.), német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.  Az egyetem 1765-ben könyvtárossegédként alkalmazta a Királyi Könyvtárban, ahol nagyon kevés fizetést kapott, majd 1772-ben felmondott. (via, köszi András!)

Giacomo Casanova

Giacomo Girolamo Casanova de Seingalt (Velence, 1725. április 2. – Dux, Csehország, 1798. június 4.) író, pap, utazó kalandor, tiszt és feltaláló, csodadoktor, alkimista és pszichológus, hazárdőr, a lottó kitalálója, matematikus, Homérosz-fordító, színházi hegedűs, diplomata, az inkvizíció titkosügynöke, a velencei ólomkamrák ideiglenes s a női bájak örökös foglya és szökevény. Waldstein gróf ajánlatát elfogadva, 1785 szeptemberében könyvtáros lett a gróf csehországi, duxi kastélyában. Ezzel megkezdődött életének utolsó korszaka, ami már főleg az addigi kalandjainak feldolgozásáról, megírásáról szólt. (via)

Benjamin Franklin

Benjamin Franklin (Boston, 1706. január 17. – Philadelphia, 1790. április 17.): amerikai diplomata, feltaláló, író, polgári demokrata politikus, természettudós, filozófus, nyomdász. 1743-ban filozófiai társaságot alapított. Létrehozta az első pennsylvaniai tűzoltó-egyesületet, biztosítótársaságot, egyetemet és kórházat. Megalapított egy Művelődési Kört, amiből valamiből később létrehozta az első „kölcsönkönyvtárat”, az ún. The Library Company-t. (via)

Gotthold Ephraim Lessing (Kamenz, 1729. január 22. – Braunschweig, 1781. február 15.) német drámaíró, kritikus, esztéta, dramaturg, a felvilágosodás szellemi életének kiemelkedő alakja, a modern színházi kritika megteremtője. 1766-ban Berlinben sikertelenül pályázta meg a királyi könyvtár igazgatói állását, így elfogadta a hamburgi kereskedők ajánlatát, s az új, magánalapítású nemzeti színház tanácsadója és kritikusa lett. 1769 szeptemberében Lessing ajánlatot kapott a braunschweigi udvartól, hogy a híres wolfenbütteli hercegi könyvtár állását betöltse, s miután anyagi helyzete rosszabbodott, kénytelen volt elfogadni a könyvtárosi munkát. (via)

Jacob Grimm (a bal oldalon) és öccse, Wilhelm

Jacob Ludwig Karl Grimm (Hanau, 1785. január 4. – Berlin, 1863. szeptember 20.) német nyelvész, irodalomtudós, jogász, akit a német filológia és ókortudomány megalapozójaként tartanak számon. Élete és munkássága szorosan összekapcsolódik egy évvel fiatalabb Wilhelm öccséével, ezért gyakran Grimm testvérek néven utalnak rájuk. Anyja 1808-ban bekövetkezett halála után Jacobb Grimmnek kellett a családról gondoskodnia. A Vesztfáliai Királyságban uralkodó Jérôme Bonaparte könytárosaként kapott állást. Jóval később másodkönyvtáros lett a kasseli könyvtárban (ahol Wilhelm öccse már 1814 óta titkárként tevékenykedett). Amikor 1829-ben a főkönyvtáros meghalt, a fivérek várakozásával ellentétben nem közülük kérték fel az utódot, mindketten új állás után néztek. (via)

Hector Berlioz

Louis Hector Berlioz (La Côte-Saint-André, 1803. december 11. – Párizs, 1869. március 8.) francia romantikus zeneszerző, író, zenekritikus. Sok próbálkozás után a Conservatoire könyvtárosi állását kapta meg. Az ebből származó bevétel volt egyetlen biztos jövedelme késő öregkoráig.1851-ben a Conservatoire főkönyvtárosának nevezték ki. (via)

Lewis Carroll

Lewis Carroll (1832. január 27. – 1898. január 14.), Charles Lutwidge Dodgson, írói álnevén Lewis Carroll angol író és költő, matematikus, anglikán pap és fényképész, legismertebb műve az Alice Csodaországban. Tanulmányai végeztével 1857-ig az oxfordi Christ Church segédkönyvtárosa.

Anatole France, eredeti nevén Jacques Anatole François Thibault (Párizs, 1844. április 16. – Saint-Cyr-sur-Loire, 1924. október 12.) francia író, költő, kritikus, akadémikus. A Collège-Stanislas-ban elvégzett középiskolai tanulmányait követően a könyvtárosi szakot vette fel az egyetemen, és később sokáig könyvtárosként is dolgozott a francia Szenátusban. (via)

XI. Pius pápa (Achille Ratti; Milánó, 1857. május 31. – Róma, 1939. február 10.) a római katolikus egyház pápája. X. Piusz pápa nevezte ki a vatikáni könyvtár helyettes prefektusává, majd 1914-ben elnyerte a vatikáni Könyvtár prefektusi címét. (via)

Marcel Proust (Franciaország, Auteuil, 1871. július 10. – Franciaország, Párizs, 1922. november 18.) francia regényíró, esszéista és kritikus, akit leginkább mint Az eltűnt idő nyomában című regény szerzőjét ismernek. 1896 nyarán önkéntesnek jelentkezett a Mazarine Könyvtárba, de mivel betegeskedése miatt több időt töltött betegállományban mint munkában, hamar felmondott. (via)

Jorge Luis Borges

Jorge Luis Borges (Buenos Aires, 1899. augusztus 24. – Genf, 1986. június 14.) argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész, filozófus, a 20. századi világirodalom egyik legjelentősebb alakja. 1937-ben a Városi Könyvtár Miguel Cané részlegében segédként kezdett el dolgozni, havi 70 dollárnak megfelelő fizetésért. 1955-ben a Nemzeti Könyvtár igazgatójává választották. Sajnos, addigra teljesen elvesztette látását: „Isten fejedelmi iróniájáról beszélek, aki 800 000 könyvet adott nekem, s hozzá homályt is.” (via)

Híres magyar könyvtárosok is akadnak bőven, főleg az irodalom terén tevékenykedtek, ismét csak a teljesség igénye nélkül:

Czuczor Gergely (Andód, 1800. december 17. – Pest, Belváros, 1866. szeptember 9.) magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1837-ben tért vissza Pannonhalmára, ahol mint alkönyvtárnok és a gyűjtemények másodőre működött. (via)

Fülöp Áron (Felsőboldogfalva, 1861. március 15. – Felsőboldogfalva, 1920. október 22.) magyar költő. 1886-tól a szatmárnémeti Református Gimnáziumban tanár, később iskolai könyvtáros is. 1911-16 között a magyar parlament könyvtárának igazgatója volt. (via, köszi Karcsi!)

Tömörkény István (Cegléd, 1866. december 21. – Szeged, 1917. április 24.) magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató. Először tisztviselő, mindenes a Somogyi-Könyvtár és Városi Múzeum intézményében, közben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége (MKOF) által szervezett szaktanfolyamokon is részt vett, majd 1904-ben ő lett a könyvtár és a múzeum igazgatója 1917-ben bekövetkezett haláláig. (via, köszi oross!)

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa. (via, köszi tp!)

Hamvas Béla

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, 1927 és 1948 között könyvtárosként dolgozott a Fővárosi Könyvtárban, előbb havidíjas hivatalnok, majd 1936-tól (Ravasz László református püspök közbenjárására) II. osztályú, 1942-től I. osztályú könyvtártiszt, végül könyvtári főtiszt. (via)

gróf Széchenyi Zsigmond

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond (Nagyvárad, 1898. január 23. – Budapest, 1967. április 24.) vadász, író, a magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati szakkönyvgyűjteménye, mely jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeumban tekinthető meg. Az 1950-es években Balatongyörökre került, ahol az özvegy tanítóné fogadta be szerény hajlékába; Széchenyi innen járt be naponta a keszthelyi Helikon Könyvtárba, ahol „állományon kívüli segéderőként” alkalmazták. Itt készítette el a vadászati irodalom szakbibliográfiáját. (via, via, köszi Melinda és Ferenc!)

Keresztury Dezső (Zalaegerszeg, 1904. szeptember 6. – Budapest, 1996. április 30.) Széchenyi-díjas író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, az MTA tagja.1929-től a berlini egyetem magyar lektora, a Magyar Intézet könyvtárosa volt. 1948-tól az MTA főkönyvtárosa. 1950-től nyugdíjba vonulásáig az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa volt. (via)

Bibó István (Budapest, 1911. augusztus 7. – Budapest, 1979. május 10.) Széchenyi-díjas jogi doktor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kelet-európai Intézet elnökhelyettese, könyvtáros. Az ELTE Egyetemi Könyvtárában (1951-1957) és a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában (1963-1971) tebékenykedett. (via, köszi András!)

Gazdag Erzsi

Gazdag Erzsi (Sebesi Erzsébet) (Budapest, 1912. november 14. – Szombathely, 1987. február 9.) magyar ifjúsági író, költő. Volt laboráns, gyógyszertári technikus, gyógynövénybegyűjtő, majd 1961-től nyugdíjazásáig, 1970-ig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársa. Fiatalkori barátságot kötött Weöres Sándorral. Otthona 1974-től haláláig a könyvtár szomszédságában, a Petőfi Sándor utca 45. alatt volt. (via)

Weöres Sándor

Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) költő, író, műfordító, irodalomtudós. Pécsen 1941-ben állították fel a Városi Könyvtárat, amelynek megszervezésével és vezetésével Weöres Sándort bízták meg. Mivel ehhez a munkához neki sem könyvtárosi végzettsége, sem gyakorlata nem volt, ezért a gyakorlóév egy részét Várkonyi Nándor mellett a pécsi egyetem könyvtárában, másik részét a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárában töltötte. A költő 1943 őszén Budapestre költözött, és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. 1946-ban Weöres házasságot kötött Károlyi Amyval, akivel első utazásuk Rómába vezetett. Olaszországból visszatérve Weöres a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában dolgozott. (via)

Szobotka Tibor (Budapest, 1913. március 19. – Budapest, 1982. február 26.) író, műfordító, irodalomtörténész. Szabó Magda író férje. József Attila-díjas (1974), az irodalomtudományok kandidátusa (1963). Mikor az írószövetségből is kizárták, évekig könyvtári segédmunkásként dolgozott, közben fordított. (via, köszi Melinda!)

Jékely Zoltán (Nagyenyed, 1913. április 24. – Budapest, 1982. március 20.) író, költő, műfordító. 2000-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává választotta. 1935 és 1941 között az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa volt, 1941-től 1944 őszéig a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban dolgozott, 1946-ban visszatért a Széchényi Könyvtárba. (via)

Hankiss Elemér (Debrecen, 1928. május 4.) Széchenyi-díjas magyar szociológus, filozófus, értékkutató, irodalomtörténész. 1953-1962 között az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársaként tevékenykedett, majd a színháztörténeti osztályon dolgozott. (via, köszi tp!)

Fodor András (Kaposmérő, 1929. február 27. – Fonyód, 1997. június 27.) Kossuth-díjas magyar költő, esszéíró. 1959-től az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának főmunkatársa, az Új Könyvek című időszaki kiadvány alapító szerkesztője. Sokoldalú, nagy műveltséggel rendelkező alkotó volt. Elmélyülten foglalkozott a zenével és a képzőművészettel is. (via)

Antall József (Pestújhely, 1932. április 8. – Budapest, 1993. december 12.) Magyarország rendszerváltás utáni első miniszterelnöke, tanár, könyvtáros, muzeológus, politikus, kormányfővé választása előtt közel három évtizedig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár élén állt. (via, köszi András!)

Ágh István (fotó: Lugosi Lugo László )

Ágh István (eredeti név: Nagy István) (Iszkáz, 1938. március 24. –) Kossuth és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító. Nagy László öccse, az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-könyvtár szakán folytatott tanulmányokat, 1961-ben nyert magyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet és okleveles könyvtáros diplomát. Először könyvtárosi pályára lépett, majd folyóirat-szerkesztőként dolgozott. 1961-1962 között az építők szakszervezetében, majd 1969-ig a Népművelési Intézetben könyvtáros. (via)

Bella István (Székesfehérvár, 1940. augusztus 15. – Budapest, 2006. április 20.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. 1964-ben az ELTE Bölcsészkarán végzett, magyar – könyvtár szakon. Könyvtárosként is dolgozott a Ganz–MÁVAGnál. (via).

Csorba Győző (Pécs, 1916. november 21. – Pécs, 1995. szeptember 13.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító. 1943–1952 között a Pécsi Városi Könyvtár vezetője, 1952–1956 között a Baranya Megyei Könyvtár csoportvezetője, majd 1956–1976 között igazgatóhelyettese volt. (via)

Ratkó József (Pesterzsébet, 1936. augusztus 9. – Debrecen, 1989. szeptember 13.) József Attila-díjas magyar költő. A nagykállói Krúdy Gyula Járási Könyvtár igazgatója volt. (via, köszi Klári!)

Sólyom László (Pécs, 1942. január 3.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 2005-2010 között a Magyar Köztársaság elnöke. 1963- 1965 között az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosi képzését végezte el és 1970-1975 között az Országgyűlési Könyvtárban dolgozott (via, köszi Klári!)

Nemere István

Nemere István (Pécs, 1944. november 8. –) író, műfordító. Öt és fél évig dolgozott a toruńi Kopernikusz Egyetem könyvtárában, de kezdetben szegényes lengyel szókinccsel kellett boldogulnia. 1972 őszén Esztergomban telepedett le és beiratkozott az ELTE könyvtár szakára. 1975-ben diplomázott. 1972-1979 között másodállásban mint mentőápoló, könyvtáros és biztosítási ügynök) dolgozott, majd 1980-tól szabadúszó és főállású író lett. (via)

Hobo a Bródy Sándor Könyvtárban dedikál

Földes László, Hobo (Újpest, 1945. február 13. –) Kossuth-díjas magyar bluesénekes, dalszerző, előadóművész és a Hobo Blues Band együttes alapító tagja és énekese. 1969-től négy évig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott – volt, hogy miatta tartottak házkutatást a könyvtárban. Ekkor alapította a Lepkék, Virágok együttest kollégáival, majd később a Rum pumm pum bohócegyüttest. Később a könyvtárosok nem feltétlenül emlegették őt szeretettel, hiszen számtalan verseskötetet loptak el rajongói, amikor rájöttek, hogy dalai pl. Ginsberg, Villon, József Attila verseit közvetítik. (via, köszi Judit!)

Temesi Ferenc (Szeged, 1949. november 30. –) József Attila-díjas magyar író, műfordító, drámaíró, forgatókönyvíró. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2004). Egy időben Budapesten az Egyetemi Könyvtárban dolgozott. (via, köszi Melinda!)

Rakovszky Zsuzsa (Sopron, 1950. december 4.-) költő, író, műfordító. 1975-1978 között az Állami Gorkij Könyvtárban, 1978-1981 között az ELTE angol tanszékének könyvtárában volt könyvtáros (via, köszi hmrp!)

Parti Nagy Lajos (fotó: Juhász László)

Parti Nagy Lajos (Szekszárd, 1953. október 12. –) Kossuth-díjas magyar költő, drámaíró, író, szerkesztő, kritikus. Két évig (1977–1979) a Baranya Megyei Könyvtár munkatársaként dolgozott. (via)

Sudár Annamária

Sudár Annamária bölcsésztanár végzettségű előadóművész, irodalmi szerkesztő főállása az Országos Széchényi Könyvtár ún. tartalomszolgáltató tematikus honlapjaihoz, virtuális kiállításaihoz köti. (via, köszi Klári!)

Karafiáth Orsolya

Karafiáth Orsolya (Budapest, 1976. szeptember 19. –) költő, fordító, publicista, énekesnő. 1995-től 1999-ig az ELTE bölcsészkarán könyvtár és észt szakon, majd 1998–2002 között magyar–könyvtár tanárszakon tanult. A Ludwig Múzeumban könyvtáros és irodalmi rendezvények szervezője volt 2005 júniusáig. (via)

Török Máté a Bródy Sándor Könyvtárban

Török Máté (Budapest, 1978. április 6. -) verséneklő, zenész, a Misztrál együttes tagja 2004-2012 között szintén az Országos Széchenyi Könyvtár tartalomszolgáltató területén dolgozott, tematikus honlapokat készített. (via, köszi Klári!)

Polák Péter (Jurij)

Egyelőre egy könyvtárost tudok, aki aktívan zenél egy ismert zenekarban, büszkeségünk Polák Péter a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár médiatárosa, aki a Jurij zenekar gitáros-énekese.

Csáki Zoltán (fotó: Szőke Richard)

Hopp, találtunk még valakit: Csáki Zoltán az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár Osztályának munkatársa, a Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatikai Főosztály könyvtári szakinformatikusa, a Europeana projektkoordinátora Csákikapitány néven a Pannonia Allstars Ska Orchestra (PASO) 2003-ban alakult budapesti skazenekar gitárosa, aki sajnos a Zöld Pardon szezonnyitó koncertjén, április 18-án lép fel utoljára a zenekarral, mert családi és egyéb elfoglaltságai miatt már nem férnek bele az életébe az aktív zenekari léttel járó állandó próbák, turnék, utazások. (via, köszi Zsiri és tp!)

Huszár Ádám (fotó: vaskarika.hu)

Huszár Ádám a körmendi Faludi Ferenc Könyvtár munkatársa, aki Szombathelyen végzett informatikus-könyvtáros szakon, közben a Soulwave zenekar gitárosa 🙂 (via, köszi László)

(forrás: 25 Famous Librarians Who Changed History és Magyar Könyvtárosok)

36 hozzászólás

  1. Hobo 1969-től négy évig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott. Később a könyvtárosok nem feltétlenül emlegették őt szeretettel, hiszen számtalan verseskötetet loptak el rajongói, amikor rájöttek, hogy dalai pl. Ginsberg, Villon, József Attila verseit közvetítik. 🙂

  2. Bazsóné Megyes Klára írt még négy híres könyvtárost e-mailben: Sudár Annamária előadóművész (OSZK), Török Máté (Misztrál együttes) (OSZK), Ratkó József költő (Nagykálló), Sólyom László. Köszi Klári, beépítettem a cikkbe!

    1. Soproniként megemlíteném a cikkben nem szereplő Rakovszky Zsuzsát, aki 1975 és 78 között az Állami Gorkij Könyvtárban (ma: Országos Idegennyelvű Könyvtár), 1978 és 81 között az ELTE angol tanszékének könyvtárában volt könyvtáros. Szuper cikk, szépen terjed a fb-on 🙂

  3. köszi hmrp, beillesztettem a cikkbe, hogy is felejthettem ki, hiszen járt nálunk, plusz Twilight rajongó is vagyok 🙂
    oross, nagyon köszi, tényleg szerencsések vagyunk! 🙂

  4. És a PASO frontemberét se hagyjuk ki a sorból, jó? 🙂
    És még: jól látom, hogy lassan ez a legnépszerűbb bejegyzés a kottás oldalad után?

  5. Árpád, Zsiri, tp, András: köszönöm az új tippeket és linket, bekerültek a cikkbe.

  6. Az én kedvencem kimaradt: Széchényi Zsigmond! 🙂 Ez is bizonyítja, hogy sosem lehet tudni, kinek adjuk le a raktári kérést. Pl. egy oroszlánvadásznak.

    1. Maradjunk Gróf Széchenyi Zsigmondban,ha kérhetem…Édesapámnak még volt alkalma a kedves öregúrral beszélni a Várban,ahol élt!Imádtam gyerekként is a könyveit!

  7. Nagyon, nagyon köszönöm, nem tudtam róla, hogy könyvtáros is volt. Boldog vagyok, mert a cikkem révén rengeteget tanultam, és végtelenül büszke vagyok nagy elődeinkre és kortársainkra.

    1. Jó volt a témafelvetés! A könyvtárban annyira háttérbe szorul az, hogy egyébként kik is a könyvtárosok, hogy sok izgalmas történet rejtve marad, pedig van mit megmutatni. (Szép Ernő jutott még eszembe – Hogyan csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt? – de ez egy másik műfaj. 🙂 )

  8. Melinda, muszáj vagyok ide linkelni, zseniális 🙂
    “Umberto Eco azt ajánlja, hogy a közkönyvtáros legyen sánta. A könyvtáros kisasszony megszerzésének problematikáját ez a kérdés nem zavarja. Egy bicebóca könyvtáros kisasszonyt éppolyan felelõsségteljes alkalom elcsábítani, mint a fürge lábút. Jorge Luis Borges viszont azt mondja, hogy a Könyvtár maga az Univerzum. Ha ez igaz, a könyvtáros kisasszony nem más, mint az Univerzum szíve. A csábításnál ezt tessék figyelembe venni…”
    http://www.c3.hu/othercontent/linkbudapest/site9901/latest/darvasi_magyar.htm

    Karcsi, máris a cikkbe került!!

      1. Még egy dolog eszembe jutott U. Eco szövegéről. Pesten a Molnár utcában az Idegen Nyelvi Könyvtárban volt egy Péter nevű könyvtáros. Nagyon helyes középkorú fickó volt, állítólag beszélt egy csomó nyelven, és úri passzióból szerette meghosszabbítani a lejárt könyveit az olyan trehány, Pesten épp csak tájékozódni tudó bölcsészhallgatóknak, mint amilyen én voltam 19 évesen. Évekig csak az olvasószolgálatos pult túlsó végén láttam, és ha a mellette ülő kolléganője szláv akcentussal elkiáltotta magát, hogy “Peeeter!?”, abból lehetett tudni, hogy volna késedelmi díj a köteteken, de még sincs. Aztán egyszer összeakadtunk az bejáratnál. Két mankóval próbált átjutni a szűk nagypolgári üvegajtón. Már nem emlékszem pontosan, hogy volt, csak a kép van előttem, ahogy állunk a vörös szőnyegen, a félig kinyitott szárnyasajtó egyik és másik felén: ő feszült, mert a tónustalan lábai nem azt csinálják, amit ő akar, és próbálja magát megtámasztani a könyöke alatti két ormótlan fémrúddal, és meg iszonyúan szégyellem magam, azt nem tudom, miért, és dühös vagyok az ajtóra, hogy ilyen keskenyre szabták.

  9. Nagyon tetszik a cikk! Látom sorra érkeznek a kiegészítések, kis kis gyűjtemény lesz ez! 🙂 Két nevet esetleg még hozzá lehetne tenni: Szobotka Tibor és Temesi Ferenc. A Wikipédia szerint ők is dolgoztak könyvtárosként. Bár, a Wkipédiát nem tartom túl megbízható forrásnak… 🙂

  10. Ha zenészekről van szó: Huszár Ádám a Soulwave gitárosa is, ha jól tudom könyvtár szakon végzett és dolgozik is könyvtárosként 🙂

    Érdemes őket meghallgatni:

Hozzászólás