Minden idők 5+1 legjobb magyar női énekese


(Szolgálati közlemény: sajnos még nem sikerült beizzítani az új Hangtárnokot, a régi tartalmak átmásolódtak, így ez a bejegyzés elveszik majd, kérlek figyelmeztessetek, hogy másoljam majd át! De muszáj közölnöm itt a régi szerveren, hogy a hónap első péntekén, azaz ma, francia testvérblogunkon Nicolas közölni tudja!)

Nicolas, a francia Mediamus testvérblogunk szerkesztőjének ötletéből indítottuk sorozatunkat, hogy különböző zenei műfajokban ismertessük meg és népszerűsítsük egymás zenéjét. Most minden idők legjobb magyar énekesnőit vettük célba, s mivel ma van a hónap első péntekje, közzéteszem a magyarokat, mert ez lesz a Közlekedőedények tartalma. A válogatás a Facebook szavazás eredményein alapszik. A legjobb 5+1 ranglistán kívül szavazatot kaptak:    Ágnes Vanilla, Tóth Vera, Sonia Zambrano, Vincze Lilla, Péterfy Bori, Zalatnay Sarolta, Váczi Eszter, Szűcs Judit, Keresztes Ildikó, Nyeső Mari, Bódy Magdi, Harcsa Veronika, Oroszlán Szonja, Szekeres Adrienn, Vincze Viktória, Katalin Karády, Péter-Szabó Szilvia, Udvaros Dorottya, Kamondy Ágnes.

A legjobbak:

1. Cserháti Zsuzsa (1948-2003)

Tíz évig tanult klasszikus balettet, majd 1965-ben kezdett el énekelni. 1967–1968 között a Rangers, majd a Thomastic együttessel turnézott. Az 1972-es Táncdalfesztivál tette országosan ismertté. Legnagyobb slágere az Édes kisfiam című dal lett. 1978-ban megnyerte a Tessék választani! versenyt az Én leszek című dallal. 1979-ben harmadik helyezést ért el a sopoti fesztiválon a Különös szilveszter c. dallal. Számos kislemez mellett két önálló nagylemeze jelent meg. Az 1980-as években háttérbe szorították, majd mintegy másfél évtizedes kihagyás után 1996-tól Magyarország legnagyobb sikerű visszatérését mondhatta magáénak.


Ajánlott lemezek:
Hamu és gyémánt (1996)
Adj még a tűzből (1999)

2. Kovács Kati (1944-)

Minden idők egyik legsikeresebb magyar énekesnője, nevéhez a hatvanas évek óta sok siker fűződik, több millió lemezét adták el. Közismert energikus színpadi előadásmódjáról, erőteljes hangjáról, hosszan tartó pályafutásáról és sokoldalúságáról. Verpeléten született, de sokáig Egerben élt. Az igazi sikert a 1965-ben a második Ki mit tud? hozta meg számára, majd a magyar Táncdalfesztiválok történetének első győztese lett, Nem leszek a játékszered c. dalával négy díjat is elhozott a fesztiválról. A beatkorszak egyik legsikeresebb énekesnője. 1973–tól az évtized egyik meghatározó együttesével, az LGT-vel készítette albumait. 1970-es évek végétől pályafutásában egy új időszak kezdődött, mivel albumait a V’ Moto-Rockkal készítette, dalait Demjén Ferenc írta és Lerch István hangszerelte. Kísérő zenekara pedig az Universal együttes lett. Az éneklés és a színészet mellett dalszövegeket is ír. Legutóbb a fiatalokból álló Qualitons pszichedelikus soul-beat zenekarral dolgozott együtt.


Honlap: www.kovacskati.hu
Ajánlott lemezek:
Kovács Kati és a Locomotiv GT (1974)
Életem lemeze (1978)

3. Koncz Zsuzsa (1946-)

Az első Ki mit tud-on (tehetségkutató vetélkedő, MTV, 1962) válik országosan ismertté. 1963-tól amatőrként énekel, az Omega az Illés majd a Metró zenekarokkal. Első átütő sikere 1966-ban a Rohan az idő című dal, lemezfelvételeit az Illés együttessel, majd a Fonográffal készíti, megszűnésük után a legjobb hazai stúdiózenészekkel dolgozik. Dalait a legkiválóbb magyar zeneszerzők szerzik, a szövegeket főképp Bródy János írja. Több tucat album, aranylemezek, kitüntetések (többek között a Francia Becsületrend lovagja) jelzik eddigi pályafutását. Számtalan hazai és külföldi fesztiválon aratott sikert, koncertezett és készített Tv műsorokat.

Honlap: www.konczzsuzsa.hu

Ajánlott lemezek:
Jelbeszéd (1973)
Kertész leszek (1975)

4. Rúzsa Magdolna (1985-)

Rúzsa Magdolna vagy Rúzsa Magdi (Verbász, Jugoszlávia (ma Szerbia), 1985. november 28.) Fonogram-díjas magyar énekesnő. A TV2 Megasztár című tehetségkutató műsor harmadik szériájának győzteseként (2006) vált ismertté. Az első Magdi nevéhez köthető kiadvány A döntőkben elhangzott dalok, valamint első stúdiólemeze 2006-ban Ördögi angyal címmel. A 2007-es évet végigkoncertezte és sikerrel, ő képviselte Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon Aprócska blues című dalával, ami elmondása szerint Kovács Kati Várlak c. dala ihlette a megírásához. Részt vett a Kapcsolat koncerten, majd második önálló stúdiólemeze Iránytű címmel jelent meg 2008-ban, melyen mint dalszövegíró is bemutatkozott. 2011-től önálló estet is tart a Pesti Színházban. “Nekem kezdetben a zene, menekülés volt. Tehát ha valami történt, akkor csak bekapcsoltam a zenét, és tomboltam. Szeretnék valami maradandót alkotni majd egy nap, hogy ha meghalok, vagy bármi történik velem, az emberek ne felejtsenek el.”

Honlap: www.rmfc.hu

Ajánlott lemezek:
Ördögi angyal (2006)
Iránytű (2008)

5. Sebestyén Márta (1957-)

Születése óta a zene bűvöletében él, édesanyja révén is, aki zenepedagógus – Kodály Zoltán egykori tanítványa. Különösen a népdalok világa ragadta meg, ezek előadásával már kislány korában felfigyeltek tehetségére, a Muzsikás együttessel sokat tettek a magyar népzene terjesztéséért. Mára már világhírű művész, aki a legrangosabb koncerttermekben lép fel. Állandó fellépő partnere a Bolya-Dongó duó, de gyakran szerepel a Gryllus testvérekkel (Gryllus Vilmos, Gryllus Dániel), a Dűvő Együttessel, a Söndörgő Együttessel, a Vujicsics Együttessel, Szamosi Szabolcs orgonaművéssszel is. Számos magyar terület népdalait énekli, de előadói palettáján szerepelnek más népek dalai is, például bolgár, görög, szerb, horvát, japán, baszk, norvég. Az összes európai nép nyelvén énekel népdalokat. Énekelt a japán császár előtt, de a spanyol király és az angol uralkodói ház is megismerhette általa a magyar népzene gyöngyszemeit. Igazi kulturális nagykövete hazánknak. Három dalt énekel a Deep Forest együttes 1995-ben megjelent Boheme cimű albumán, amely világzene kategóriában Grammy-díjat nyert.

Honlap: www.sebestyenmarta.hu
Ajánlott lemezek:
Dúdoltam én (1986)
Muzsikás (1989)

+1: Katona Klári (1953-)

Énekelni 1966-ban, 13 évesen kezdett. Kezdetben a Kék Csillag, a Neoton együttes énekese, majd szólistaként folytatta. Karrierje akkor indult be, amikor a Bővizű forrás című dalával az 1972-es Táncdalfesztivál előadói-díjat kapott. 1971-től rendszeresen szerepel tánczenei fesztiválokon. 1976-től néhány éven át Demjén Ferenc írta dalait, melyek közül rögtön az első, a Savanyú a csokoládé óriási siker lett. 1981-ben Presser Gáborral kezdett dolgozni, melynek „próbafelvétele” Gershwin Nyáridő c. dalának magyar nyelvű változata volt. 1981 végén a Titkaim c. album hozta élete legnagyobb sikerét, mely a Presser–Sztevanovity szerzőpárossal való ötéves együttműködés első darabja volt. 1992-től maga írja dalait, olyan zenész- és szerzőtársakkal kiegészülve, mint Szakcsi Lakatos Béla és Babos Gyula.

Honlap: www.katonaklari.com

Ajánlott lemezek:
Titkaim (1981)
Éjszakai üzenet (1986)

Franciául a Mediamus-on

5 hozzászólás

  1. Én a sorrenddel nem értek, egyet, szerintem az első helyen egyértelműen Kovács Kati áll! Ő sokkal sokszínűbb és színesebb tehetség mint Cserháti Zs. Kovács Kati nagyobb tehetség mint CS.ZS. mivel K.K. bármit eltud énekelni, legyen kemény rock vagy blues, pergős angolszász pop, opera vagy magyar népzene. Mindent tud! Ezért is ért el sokkal többet mint Cs.Zs. Nem akarom bántani CS. Zsuzsát, őt is nagyon kedvelem de ő a második helyen kellene állnia!

  2. Egy sorrend sosem lehet tökéletes és mindig szubjektív. Nekem az jutott eszembe, hogy a Kovács Katinak és a Zalatnay Cininek azokat a dalait szeretem, amiket az LGT-vel készítettek. Katitól a Várlak c. dal csodás, Cinitől pl,a Napraforgó,a Mikor elalszol, a Könyörgés és a Bartha Tomi gitározik még ezeken a lemezeken.
    :).

Hozzászólás