Adamis Anna


Az a szöveg jó, amelyik a zenével együtt él, vele együtt válik teljessé. A zene a szavakat az emberi beszéd szférájából más megértési és hangulati dimenzióba emeli át. Nyilván mindenkire másképp hat. Mindenkiben másféle érzéseket és gondolatokat ébreszt. De hullámokat kell hogy verjen az emberekben. Nem baj, ha mindenkiben másféle hullámokat. Az a jó, ha az emberi fantázia hozzáadja a magáét.” (Adamis Anna)

Régóta szeretnék írni róla, Adamis Anna dalszövegei egyéni hangúak, megérintőek, egyszerűek, természetesek, s ma van a születésnapja. 1943. augusztus 30-án született Gútán. Édesapja orvos, négyen voltak testvérek, ő a legkisebb, Szentendrén nőttek fel. Gyermekkorában zongorázik, nyelveket tanul, az irodalom világába is belemerül, rengeteget olvas, a színház is megérinti. Jogi karon végez, közben az Egyetemi Színpad tagja, ahol kisebb és főszerepeket (Egy szerelem három éjszakája) is játszik.
Szövegírói pályafutása a hatvanas évek közepétől kezdődik, dalokat írt az Omega számára, olyan örökzöldeket, mint a Gyöngyhajú lány, Ha én szél lehetnék, Tízezer lépés, Petróleumlámpa stb., majd jobbnál jobb szövegeket az LGT számára (Ezüst nyár, Kotta nélkül, Álomarcú lány, Ő még csak most 14, Ha a csend beszélni tudna stb.), az LGT ötödik tagjának emlegetik, nagyon szeret Presser Gáborral dolgozni.

Laux Józseffel kötött házasságot, egy fia van. Laux disszidálása után meglazul kapcsolata az LGT-vel, szólóénekeseknek (Kovács Kati, Szörényi Levente, Zalatnay Sarolta, Bontovics Kati, Varga Miklós, Keresztes Ildikó), filmekhez, színészeknek (Ruttkai Éva, Darvas Iván, Bács Ferenc, Almási Éva, Balázsovits Lajos) ír szövegeket. Színházi vonalon a Vígszínházban bemutatott legendás Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1973), Harminc éves vagyok (1975) , Szent István körút 14. (1998), Black Advent (Atlanta, Georgia) szövegeit is ő írta.

“Tovább él a nap, amikor megláttam,
Tovább él a perc, amit úgy kívántam,
Ha tovább élek én, tovább él ő bennem,
Mit tehetnék mást, ha egyszer őt szerettem…?

A fák is siratják az elveszett lombukat,
Mit tehetsz te mást, ha neked is ez maradt?
A fák is azt hiszik, hogy nem igaz most a tél,
Mit tehetsz te mást, ha egyszer is szerettél…”

Dalszövegeiben az élő nyelvet használja, néha szlenget is, nyers, természetes, ironikus, játékos, őszinte, természetes. Van mikor napokig keres egy szókapcsolatot, képet, van mikor egy pillanat alatt ráérez. A zenék, a témák nagyon változatosak voltak, amelyekhez szöveget írt (esetek többségében a zenét hozzák neki, vagy jelen van a próbán). Nagyon szeret angolul is szöveget írni, hiszen angolul úgy gördülnek a szavak, mint a golyók, tömör, merész nyelv. Ezek a szövegek nem fordítások, hanem ugyanabból a gondolatkörből, hangulatból bontja ki a sorokat. Az LGT második angol nyelvű lemezéhez, melyet Los Angelesben vettek fel (All Aboard) a 12 dal angol szövegét pl. 10 nap alatt írta meg szalvétára étteremben, újságszélre repülőn, taxiban, kocsiban, kölcsönírógépen, érdekességképp a lemezről: a The Real Me olyan szám, amelynek nincs magyar megfelelője.
Számos elismerést, díjat kapott egyrészt egyes dalaiért, de 1992-ben az LGT, 1995-ben az Omega dalszövegeiért Életmű-díjat is, külföldön az American Song Festival Lyrics Competition, szövegírói díját 1977-ben, aztán Szakmai Életműdíj (1995), Artisjus Életműdíj (1995), Huszka Jenő Életműdíj (1997), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997), Budapest Belváros-Lipótváros V.kerület – Díszpolgári cím és Érdemkereszt (2011).

1979-ben közös könyve jelent meg Gross Arnold grafikussal Versek és képek címmel.

Szerzői szólóalbuma Adamis Anna címmel jelent meg, gyűjteményes duplalemeze 1997-ben: Best of Adamis Anna : I. Kék Asszony; II.Ringasd el magad címmel. 1993-ban kiadott gyermeklemezének Tintás ujjak címet adta.

Ha csak egyszer leírhatnám mindazt, ami kimaradt és ami egy képzeletbeli lemezen van a fejemben egy témáról! Ezért is írtam Ha a csend beszélni tudna című dalban:

Ha zene nélkül volna dallam
Egy soha meg nem szólalt dalban
Megtudnád, hogy mit is akartam.”

Forrás: Miklós Tibor: Keresem a szót, keresem a hangot. – Bp : Zeneműkiadó, 1977
Fotók: retronom.hu

6 hozzászólás

  1. Én is nagyon szeretem a dalszövegeit, pontosabban a verseit, gyönyörű a Gross Arnold grafikussal készített könyve is. A fenti két szomorú,de szép dal mellé Az arra születtünk (finálé) címűt küldöm:

    És mi arra születtünk, hogy a föld sebeit begyógyítsuk…
    Arra születtünk, hogy tiszta szívvel szerethessünk,…
    Arra születtünk, hogy mégse dobjuk el hitünket,…
    Arra születtünk, tiszta legyen még a szívünk,…
    🙂

  2. köszi, annyira jó az egész lemez, CD-n nekünk az a fajta van meg, ahol a Harminc éves vagyok is rajta van.

  3. 12 évesen első “felnőtt” színházi élményem a Víg-ben a Képzelt riport volt…sajnos már nem az LGT-vel (szerencsére a Komár féle Sprint is nagyszerű volt), de mai napig meghatározó élmény, pedig (majdnem) rég elmúltam 30 éves :)))

Minden vélemény számít!