Beethoven: Holdfény szonáta


Klasszikus alap:

Ludwig van Beethoven (1770 – 1827) német zeneszerző Opus 27, no. 2: Zongoraszonáta No. 14 cisz-moll „Sonata quasi una fantasia” „Holdfény” (1801) művét Holdfény szonáta néven ismerjük.

A szonáta három tételből áll:

I. Adagio sostenuto
II. Allegretto
III. Presto agitato

Az első, lassú tétel a legismertebb, Pándi Marianne Hangverseny kalauzában olvassuk:

Giulietta Guicciardi grófnő, akinek a „Holdfény”-szonáta ajánlása szól, egy ideig úgy szerepelt a Beethoven-irodalomban, mint a híres „halhatatlan kedves” megtestesítője. A valóságban a fiatal grófnőnek – aki egy ideig Beethoven tanítványa volt – éppoly kevés köze volt e sokat emlegetett eszményképhez, mint magának a cisz-moll szonáta alkotójának a mű híres melléknevéhez. Az 1801-ben keletkezett szonáta első tételét Ludwig Rellstab, a költő a holdfényes Vierwaldstätti tóhoz (Luzerni-tó) hasonlította, innen származik a kompozíció nagy keletnek örvendő mellékneve. Kevésbé ismeretes a szonáta első tételének az a másik interpretációja, amely állítólag magától a zeneköltőtől származott (egy elveszett levelében utalva erre): eszerint J. G. Seume Die Beterin (Az imádkozó leány) című költeménye ihlette a második „fantáziaszonáta” Adagióját.  Úgy tartják a szonáta magyar földön készült, még pedig Brunsvikék korompai parkjában.

Néhány más előadás:
Horowitz: itt
Daniel Barenboim : itt
Glenn Gould: itt
Jandó Jenő: itt

Liszt így jellemezte az első a tételt: „Virágszál két szakadék között“.

Míg a „második szakadék” a mű harmadik tétele, igazi viharzene:

Feldolgozás:

Az első tételt feldolgozta többek között a 60-as évekbeli lánycsapat: a The Shangri-Las (1966): Past, Present and Future c. számukban, a Beatles (1969): Because c. száma is ezen alapszik, állítólag Lennont az ihlette meg, mikor Yoko Ono zongorázta a Holdfény szonátát, az újabb feldolgozások közül Alicia Keys (2001): Piano & I című számát választottam:

Míg a harmadik tétel motívumait Yngwie J. Malmsteen Arpeggios From Hell-jében érhetjük nyomon – biztos playback 🙂

Elektromos csellóra a Piano Guys dolgozta föl: itt. Végezetül ami annyira megnevettetett: Victor Borge a Muppet Show-ban 🙂

3 hozzászólás

  1. Szeretem az ilyen “Egy zenemű, több előadás”-típusú felvezetéseket!!! Pl. Barenboim és Glenn Gould egymás után – szenzációs.
    A feldolgozások pedig mindezek mögött- hát nagyon tanulságos.

Hozzászólás