Londoni tanulmányút


Az IAML UK and Ireland Branch és a IAML Magyar Nemzeti Csoport közötti együttműködés eredménye volt ez a tanulmányút, melynek célja a hazai zenei könyvtárosi képzés fellendítése Magyarországon, a brit zenei könyvtáros képzés, a zenei könyvtárak tanulmányozása, az angol tapasztalatok megismerése és adaptálása a magyar körülményekre. A program az NCA Magyarországi Civil Szervezetek nemzetközi szervezetekkel való együttműködésének támogatására kiírt pályázaton nyert támogatásból valósul meg. Tanulmányutunk három fő része: konzultáció a zenei könyvtárosi képzésről, az egyetemi, konzervatóriumi zenei könyvtárosok szemináriumán való részvétel, valamint zenei könyvtárak látogatása.


Gócza Juliannával, az IAML Magyar Nemzeti Csoportjának elnökével keltünk útra május 20-án, Ruth Hellen az IAML (UK & Irl) volt alelnöke, a British Library munkatársa várt bennünket, akiben egy fantasztikus, jólelkű, kedves, segítőkész hölgyet ismerhettem meg. Ő kalauzolt el minket szállásunkra a St. Giles Hotelbe, amely szerencsére közel esett a Tottenham Court Road metróhoz, így semmi bonyolult nem volt a közlekedésünkben. Természetesen kipróbáltuk az emeletes buszt is, de a metró tényleg a legegyszerűbb. Ruth elvitt minket ebédelni egy pubba, ahol kipróbálhattam nemzeti eledelüket a Fish & Chipset, fincsi volt. Útban a Barbican-hez megcsodáltuk a St. Paul Katedrálist, majd tovább gyalogosan a City of London felé, amely érdekes árkádokon, folyosókon keresztül vezetett el minket célunkhoz, a Barbican Centre-hez, ahol a Barbican Music Library-t vizitáltuk le.

Majd egy nagyszerű konzultáció az Egyesült Királyság zenei könyvtárosi képzéséről Liz Hart – IAML (UK & Irl) elnöke, Ruth Hellen – IAML (UK & Irl) volt alelnöke (British Library) és Amelie Roper – IAML (UK & Irl) Oktatási Bizottságának elnöke (Royal College of Music Library ) részvételével, ahol felvázolták nekünk a zenei könyvtárosi képzés helyzetét, majd prezentáció formájában a konkrét kurzusokról, tananyagról is képet kaptunk. (Erről bővebben majd az AIBM honlapján).

Este Julika barátnője a Londonban élő, tüneményes Ildikó hívott meg minket egy kellemes vacsorára egy olasz étterembe, majd párja, Duncan vezetésével barangoltunk a Soho-ban, nagy nyüzsgés, az utcák tele, megnéztük a legendás Ronnie Scott’s Jazz Club-ot, Mozart lakóházát, egy kirakatban Elvis Presley ujjlenyomatát, a pubok előtt rengeteg ember ácsorog és iszogat, mivel nyilvános helyiségekben (így éttermekben, kocsmákban) nem lehet dohányozni. Izgalmas élmény volt.

Másnap vonattal utaztunk Birminghambe, bár elég szűkek az ülések, de nagyon komfortos, tiszta, padlószőnyeges a vonat.
A második fő programunk az Academic Music Librarians’ Seminar-on (Egyetemi, konzervatóriumi zenei könyvtárak szemináriuma) való részvétel volt a Birminghami Konzervatóriumban.

Öt prezentációt tekinthettünk meg az alábbi témákban:

  • Claire Marsh, a Leeds College of Music-ból, amely intézménynek nagy tekintélye van a jazz-oktatásban, a Jazzhub elnevezésű digitális adattárat mutatta be
  • Rebecca Read (Kingston University) egy nagyon élvezetes prezentációval mutatta be az RFID (Radio Frequency Identification) azaz rádiófrekvenciás azonosítás használhatóságát a könyvtárban.
  • David Bretherton (Southampton University) a MusicSpace projectről beszélt, mely a Southamptoni Egyetem e-science projectje, egy szemantikus webkereső lesz, mely szöveges találatok listája helyett egy felületen teszi közzé a releváns találatokat, multimédiás tartalmakat.
  • Graeme Lockheart (King’s College London) a King’s College London használóképzéséről, a zenei könyvtár felépítéséről, tartalmáról beszélt.
  • Andrew Hall az Alexander Street Press elektronikus kiadó képviseletében zenei tárgyú adatbázisaikat mutatta be, és kiderült, hogy az általaim is beküldött jazz lejátszólisták közül a nyertes a King’s College London egyik hallgatója (a Jazz Library 1 éves ingyenes előfizetését nyerhettem volna meg).

A szeminárium után megnéztük a Birmingham Conservatoire könyvtárát Francis Firth vezetésével, itt tényleg minden a hallgatókról szól,  ingyenes számukra a könyvtár minden szolgáltatása, számos adatbázis is elérhető, majd a Birmingham Central Music Library-t csodáltuk körbe.

Másnap egész napos program a volt a  British Library és annak zenei gyűjteménye, hihetetlen gazdagság. Ruth délután elvitt minket egy nagy sétára, megnéztük Julika nagy kedvencét a Gurkin-t, gyalog a London Bridge-en, betértünk a Southwark Katedrálisba,  elsétáltunk a Tate Modernig, előtte megnéztük a Globe-ot (áhítat).

Este a tündéri, nagyon jó humorú Liz Hart elnökasszony hívott meg minket vacsorázni, majd az Ensemble 360 kamarazenekar koncertjére a csodás akusztikájú Wigmore Hallba.

A következő nap megnéztem a legnevezetesebb látnivalókat: Picadilly Circus,

Trafalgar Square, majd a lovassági laktanya,Downing Street 10, Westminster, Big Ben, London Eye, majd fő cél a brit könnyűzene interaktív kiállítása a British Music Experience. Majd vissza a Hyde Park, Hard Rock Café. El kell mondanom, esküszöm, hogy Chuck Norrist láttam a Westminsternél, sajna csak hátulról tudtam lefotózni (szürke dzsekiben), ugye elhiszitek?

Tegyük hozzá, aznap a belvárosban közlekedésmentes nap volt, irdatlan embertömeg áramlott hazafelé az Oxford Street nemcsak két járdáján, hanem az úttesten is. Olyan érdekesek a londoniak, jólesett bámészkodva lesni őket, színesek, rengeteg náció, változatos öltözködés, a filmekben látott angol úrinőtől kezdve a legtrendibb cuccokig.

Este Ruth hívott meg magukhoz vacsorázni London kertvárosi részébe, Ruth férje Bob vitt el minket autóval, így ülhettem egy jobbkormányos kocsiban, tisztára féltem, mindig úgy éreztem rögtön nekünk jönnek szemből. Fantasztikus hangulata volt a környéknek, láthattam egy igazi angol otthont, lenyűgöző a házuk, kiváló házigazdák voltak, isteni csirkét főzött Ruth s férjével is nagyszerűen el tudtunk beszélgetni a bluesról és a Pink Floyd munkásságáról, sok szeretettel üdvözlöm őket innen is, természetesen a Hangtárnok rajongóivá váltak 🙂 Köszönjük Liz az esti fuvart!


Másnapra a British Museum maradt, egyszerűen nem tudtam befogadni ennyi látnivalót, évek kellenének hozzá. A leghíresebb látnivalókon kívül, főleg a hangszeremlékeket néztem meg tüzetesebben, több múmiát, görög vázát egyszerűen nem tudtam feldolgozni. Megnéztük azért még a Paul Hamlyn Libraryt, majd irány Magyarország.

Fantasztikus élményekben volt részünk, rengeteg tapasztalatot szereztünk, nagyszerű emberi kapcsolatokra tettünk szert, olyan jó érzés volt, hogy Julikát mennyien ismerik és szeretik, jó érzés zenei könyvtárosnak lenni, a zenei könyvtárosok közé tartozni bárhol a világon.

(Érdeklődőknek: fotók Londonról, zenei könyvtárak)

Tanulmányúton az Egyesült Királyságban (AIBM Magyar Nemzeti Csoport honlapja)

8 hozzászólás

  1. Szia Trinity,

    élvezettel olvastam a beszámolót, örülök, hogy sikeres volt az út ! Kiváncsian várom a szakmai érdekességeket is. Klaris

  2. nagyon szép és hasznos utunk volt, az érdeklődők a részleteket, még több fotóval majd egy közös AIBM – Zenei szekciós rendezvényen hallhatják.

  3. Bizonyára azért nem volt közlekedés Londonban aznap,mert
    Chuck Norris az ellenkező forgalmi irány miatt koccant.De ő nem egy autót tört össze hanem mindet.

Hozzászólás