Zenei tezaurusz


Az AIBM Magyar Nemzeti Csoport és az MKE Zenei Könyvtáros Szervezetének ez évi első, közös szakmai programján vettem részt az OSZK Zeneműtárának Olvasótermében. A téma: A zenei dokumentumok tárgyi feltárása az OSZK Tezaurusz/Köztaurusz segítségével. A fejlesztés utolsó fázisában áll a zenei tezaurusz, mely a köztaurusz része lesz.
Az MSZ 3418:1987 Magyar nyelvű információkereső tezauruszok szerkezete, részei és formái c. szabvány meghatározása szerint az információ kereső tezaurusz természetes nyelven kifejezett fogalmak olyan szabályozott, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti legfontosabb szemantikai összefüggéseket – L (lásd), H (helyett), F (fölérendelt), A (alárendelt), T (egésze), P (része), R (rendeltetése), E (eszköze), X (rokonsági kapcsolat).  Fő rendeltetése információk feldolgozása és keresése, az információk lexikai egységek formájában jelennek meg, melyek szerepüket tekintve deszkriptorok vagy nemdeszkriptorok.
Az OSZK tezaurusz és a közművelődési könyvtárak számára készült KÖZTAURUSZ általános, átfogó tezaurusz (egyben általános tárgyszójegyzék, az ETO középkiadásának mutatójaként, továbbá az ETO jelzetei közötti böngészésre is használható. A tezaurusz központi karbantartását a RELEX tezauruszkezelő programmal végzik, melyet a tezauruszkészítés legismertebb magyar szakembere és szerzője Ungváry Rudolf fejlesztett ki (könyvtárak tőle tudják megrendelni, kb. 6000,-Ft-os áron). A RELEX egyik exportja MS Word makrókkal formázott dokumentumállomány, amely az interneten keresztül letölthető. A RELEX másik exportja a HUNMARC formátumnak felel meg; ennek alapján a HUNMARC formátumot fogadni képes könyvtári adatbázisrendszerekbe a tezaurusz betölthető. A tezauruszokat jelenleg csupán három rendszer kezeli: Huntéka, TextLib, SrLib. A többieknek a RELEX használata javasolt, a letöltött mdb fájlok betölthetők (már ha jól értelmeztem a hallottakat.)
Van egy kereshető változat a Magyar Elektronikus Könyvtárban:
http://mek.oszk.hu/adatbazis/thes.htm
Minden regisztrált (rendszergazdától kérhető) résztvevő könyvtár javasolhat módosítást, új lexikai egységek felvételét és törlést, az ehhez alkalmas karbantartási és fejlesztési felület a Könyvtári Intézet honlapján található és itt található a Köztaurusz legújabb változata is:
http://www.ki.oszk.hu/107/page.php?57
Visszatérve szakmai programunkra, Ungvári Rudolf elfoglaltsága miatt Fejős László általános bevezetőként felvázolta a Köztaurusz helyzetét, s a fenti tudnivalókat. Majd a FSZEK zenei tezaurusz munkálatainak előzményeiről Gócza Julianna, az OSZK zenei tezauruszának előzményeiről Kelemen Éva beszélt.


A FSZEK a zenei dokumentumok tárgyi feltárására kezdetben az ETO-t, majd a számítógépes feldolgozásra való áttéréskor a tárgyszavazást használta, a zenei tárgyszórendszert tezauruszként építette a TextLib-ben, de a Corvinára való átálláskor a tezaurusz mezők elvesztek. A Köztaurusz anyagát jelentősen bővítette 2005-ben a FSZEK, kb. 4000-es tárgyszójegyzéket adott át, hogy építsék be a tezauruszba. Csopaki Orsolya (FSZEK) lelkes munkájának köszönhetően, aki szabadidejét, szabadságát áldozta a zenei tezaurusz felépítésére, már utolsó fázisba lépett a fejlesztés. Érthető példákon keresztül mutatta be a tezaurusz felépítési elveit, azokat a nehézségeket, amik a zene specifikumából adódnak pl. szinonímák, többjelentésű szavak, gazdaságosság elve, egyéb összefüggések.

pl.
kabuki
F  keleti zene
P  pantomim
X  nó játék

(itt világosodtam meg: olvasó keresi, hogy kabuki, nincs a könyvtárban kabuki, de a tezaurusz kidobja, hogy mi is az, kereshető még a keleti zenénél, pantomimnél stb.)
Az OSZK-ban dokumentumtípusonként szerveződtek a gyűjtemények, több helyen folyik a zenei tárgyú dokumentumok tartalmi feltárása. A Zeneműtárban a nyomtatott és kéziratos zeneművek és a hangdokumentumok feltárása folyik. Illyés Boglárka (OSZK) előadásában hallhattuk, hogy a muzeális értékű hanglemezek tartalmi feltárása kezdetben hiányzott, 2006-tól ezeknek a tartalmi feltárásával indult el voltaképp a tárgyszavazás, majd tezaurusz építés, Ungváry Rudolf közreműködésével. Alapot nyújtott Harriette Hemmasi: Music Thesaurus-a (Library of Congress tárgyszójegyzékét használta), adaptálva a magyar viszonyokra az alábbi alapkategóriákat  állították fel a zenére:
Zenei műfaj/forma pl. szonáta, szimfónia
Előadói apparátus, letét – hangszeres/vokális ; szimfónikus zenekar, kvartett
Zenefajta pl. könnyűzene, jazz, egyházi zene, katonazene
Zenei stílus, zenetörténeti korszak pl. bécsi klasszicizmus, régi zene, folklorizmus
Földrajzi-kulturális attribútum pl. alpesi-német népzene, protestáns egyházzene
Egyéb jellemzők – átirat, zenei részlet, eredeti szöveg/fordítás

Példákat és látványos gráfokat mutatott be előadásának végén. s jelezte, hogy az OSZK már dolgozik a köztaurusszal.

Összegezve a hallottakat, közkönyvtári szemmel, jelenleg még nem igazán hasznosítható számunkra a zenei tezaurusz, mivel mi SZIKLA21-et használunk, ami nem kezeli a tezauruszt, oly módon tudom elképzelni a hasznosítását, hogy majd egy közös tárgyszójegyzék alapján dolgozhatunk, egységes kifejezéseket használunk (a tárgyszavazás ugye meglehetősen szubjektív!) s ezeknek a kifejezéseknek a korrektségét, formáját a közös keresőfelületen elérhető tezauruszban tudom ellenőrizni. Mindaddig, amíg a könyvtári rendszerünk nem lesz képes kezelni a tezauruszt. Vagy tévedek?

7 hozzászólás

  1. Igazán érdekes program lehetett ez a mai, bár engem leginkább az érdekelt az egészben, hogy vajon hazaérsz-e?! 😀

  2. köszi, hogy aggódol értem, nem volt problémamentes út, sőt a fülembe folyton a Hobo Moszkva tér bluesa dobolt 🙂

  3. Kedves Trinity,
    nagyon jó, hogy naprakész vagy, én sajnos még nem tudtam megirni a beszámolót a programról Természetesen majd hivatkozom Rád is.
    Szerintem már most is használható a tezaurusz egységes tárgyszórendszerként, csak egy kicsit nehézkesen. Alaphelyzetben tárgyszavakat talán minden rendszer tud kezelni, legfeljebb a rendszer nem látszik . Ez persze nem a legjobb, de az egységes szóhasználat és a kész lista már nagy előny szerintem. A legegyszerűbb kapcsolatokat be lehet építeni a saját használatú jegyzékbe, pld, a lásd utalóval. Nekem az okoz még gondot, hogy kevés kollégát tudunk így elérni, még kevesebbet azok közül, akik valóban a feldolgozást csinálják. A közös keresőfelületnek pedig használhatjuk aMEK-ben elérhető formát, illetve a teljes anyag letölthető a Könyvtári Intézet honlapjáról.. Jó lenne, ha minél több helyen használnák….

  4. köszi klaris, az egységes tárgyszóhasználat nagyon fontos, oly sokszor bizonytalan az ember pl. már olyan alapesetekben is, hogy hogyan használja tárgyszóként azt, hogy: bécsi klasszikus vagy bécsi klasszicizmus vagy bécsi klasszika….

  5. Igen, ebből a szempontból a számok egységesek, egyértelműbbek. Ettől függetlenül sokkal jobban szeretem a természetes nyelvi megnevezéseket, Az egységes forma használata viszont kiküszöböli az eltéréseket, következetes, közös katalógusokban is jól működik.

  6. Kedves “Trinity”! Köszi, hogy ilyen szépen megemlékeztél a hétfőről, el se hiszem, hogy ennyire érthetőek voltunk, annyira profi az összefoglalód!
    Ahogy mondtam, a zenei tezaurusznak még van néhány gyermekbetegsége, amiket javítani kell (elvi eltérések is vannak még a készítők közt). De remélem, hamarosan mindenben közös nevezőre jutunk, és a MEK-es változatban is megjelennek a korrekciók. Persze az lenne az igazi, ha minden osztályozásban járatos zenei könyvtáros górcső alá venné majd, mert több szem többet lát, és jobb, ha még idejében kiderülnek a problémák. Mindenesetre én szívesen veszem a kritikai megjegyzéseket a csolya_kukac_freemail.hu címen.

Hozzászólás